Roboraptor Podcast

Érdemes volt újra elővenni a témát? Volt értelme a modernizálásnak? Miért jó adaptáció az új Sógun? Miben tud újat mutatni egy olyan popkulturális közegben, ahol már sokkal elterjedtebbek a japán/Japánnal foglalkozó alkotások? Be tudja-e tölteni a Trónok harca által hagyott űrt? Hogy lehet minden színész ilyen zseniális? Mennyire sikerült elszakadni a japánnal kapcsolatos sztereotípiáktól? Sikerült kijavítani az eredeti fő csorbáját? És, persze, hogy vert át minket Toranaga a palánkon! Többek között erről beszélgetünk a legújabb Roboraptor Podcastben. Timecode-ok és amiről szó lesz: 00:02:30 - Réteg sorozat a Sógun? 00:04:00 - Két ok, ami miatt biztos nem jut a Trónok harca sorsára! 00:11:30 - A NAGY megfejtés a heti sorozat kontra egyszerre kikerülő évad dilemmában 00:12:05 - Miről is szól a Sógun? 00:16:00 - A történelmi háttér 00:20:28 - Önmagában jó sorozat? 00:28:40 - Mennyire valósághű a közegábrázolása? 00:37:90 - Itt indul a spoileres kibeszélés 00:39:50 - A fő narratív különbség a régi és az új so

A Bibliomancer 1. évadának fő fókuszában a sci-fi áll – a klasszikusoktól a kortársig. H.G. Wells ikonikus regénye, a Dr. Moreau szigete nemcsak sci-fi, de a horror egyik alapműve is. Hátborzongató történet az emberi istenjátszás veszélyeiről és az ember helyéről a világban. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a Dr. Moreau szigetét. A Bibliomancer podcast második adása.

Richard Powers Pulitzer-díjas regénye, az Égig érő történet teljesen új megvilágításba helyezi a fák világát. A regény kilencfő szereplőn és családjuk történetén keresztül mutat be egy rejtélyes, izgalmas világot, amely ősibb, mint az emberiség, és egyszerre erős és sérülékeny. Igazi ökoregény, ami azt is boncolgatja, hogyan tudnánk megmenteni a bolygót, és milyen eszközökkel. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Égig érő történetet. A Bibliomancer podcast első adása.

Bemutatkozik a Bibliomancer, a Roboraptor új, könyves podcastja!

A háromtest probléma (és folytatásai) kétségkívül a kétezres évek legnagyobb hatású és legkultikusabb tudományos-fantasztikus regénye. Cixin Liu regénye nem pusztán egy elképesztően egyedi hard sci-fi, ami meglehetősen rendhagyó módon közelíti meg az idegeninváziós történet sémát, de közben kifejezetten izgalmas kérdéseket is feltesz a tudományhoz fűződő viszonyunkról. Noha tavaly már készult a sorozatból egy meglehetősen könyvhű kínai tv-sorozat. A regény folyam sikerét tekintve csak idő kérdése volt egy nemzetközi feldolgozás. Ez most a Netflixre érkezett meg. A 3-test probléma sorozatot ráadásul az a David Benioff és D. B. Weiss páros adaptálta, akik a Trónok harca képében egyaránt hozták el az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb és leginkább csalódást keltő sorozatát. Vajon egy ilyen erős alapanyagból készített sorozat képes lehet visszaállítani a Netflix (tartalomgyártóként) megtépázott renoméját? Be tudja-e bizonyítani a Benioff és Weiss páros, hogy tényleg tehetségesek?  Vagy végleg kiderül, hogy a

Alfred Hitchcock nem pusztán a suspense nagy mestere volt, hanem tulajdonképpen az első sztárrendező. Vitathatatlanul szakmája egyik legnagyobbja, akinek életműve hemzseg a megkerülhetetlen klasszikusokban. Így pedig csak idő kérdése volt, hogy a nagy, kerek filmes évfordulókkal foglalkozó podcast epizódunkban is képviseltesse magát. Mivel pedig az 1954-es év eddig kimaradt, duplán adta magát, hogy a Hátsó ablak legyen a témánk. Ami nem pusztán azért érdekes, mert ez Hitchcock egyik legismertebb rendezése. Hiszen amellett, hogy egy mesteri suspense thriller, olyan érdekes áthalásai vannak, amelyekkel mondhatni messze megelőzte a korát.   Egy film, amit sokszor próbáltak lemásolni, de igazán sosem sikerült. De miben rejlik a Hátsó ablak ereje? Mit tanulhatunk Hitchcocktól a digitális tartalomfogyasztásról? Mi a közös a szemközti panel vizslatásában és az Instagram pörgetésében? Etikusan kukkolt-e James Stewart? Miért nem sikerült a a mai napig jól feldolgozni a filmet? Eleve: lenne-e létjogosultsága egy Háts

Az heti Roboraptor Podcastben a mozgóképes rombolás szakértője, Roland Emmerich egyik korai művét, az 1994-es Csillagkaput vesézzük ki. Azt a filmet, amely összességében nem is akkora baromság, mint a mester későbbi opuszai. Gondjaink persze akadnak vele. De természetesen alaposan kitérünk az 1997-ben indult kultikus tévésorozatra is, amely az egész brandet magasabb színvonalra helyezte. Hetes ékzár kódolva! Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a német születése ellenére ízig-vérig amerikai filmes Roland Emmerich igazából az UFÓ Magazinból merít ihletet filmjeihez. Elvégre ő az a rendező, aki előszeretettel visz vászonra konteókat (maja világvége, titkos kormányprogramok, kamuk a Holdra szállás körül). A Csillagkapu is egy ilyesfajta alapötletből szökkent szárba: a piramisokat bizony az idegenek építették! Emmerich pályafutásának kitárgyalása mellett többek közt szó lesz arról, hogy minden sutasága ellenére miért szórakoztató ez a filmje (is). Ugyanakkor arról is, mi öregedett benne rosszul. Lamentáltunk

Walter Hill a 70es és 80as évek egyik leginkább alul értékelt filmese. Mind forgatókönyvíróként (A nyolcadik utas: a Halál), mind pedig rendezőként (Gengszterek sofőrje, 48 óra) hatalmas mértékben járult hozzá a modern pop-kulturához. Mégsem emlegetjük annyit, mint illene. Ezen próbálunk most változtatni a legújabb podcast adásunkban! Amikor is szemügyre vesszük Hill impozáns és eklektikus életművének egyik legkülönösebb darabját, az 1984-es Ha eljönnek a bombereket (Streets of Fire). Ami nem pusztán minden idők leglazább magyar címének a birtokosa, de egy egészen páratlan film. Egy szenzációs műfaji keverék, ami épp annyira western, mint amennyire motorosfilm, romantikus ballada, rock&roll videoklip vagy éppen képregényfilm. Ami azonban biztos: a Ha eljönnek a bomberek minden ízében királyság, amit hibái ellenére sem győzünk körbe rajongani. Timecode-ok és amiről szó lesz: 01:15 - Walter Hill munkásságának, karrierjének és pop-kulturális hatásának éltetése 11:45 - Miről is szól a Ha eljönnek a bombe

Vannak filmek, amelyek elválaszthatatlanok a készítésük korától, hiszen annyira egyértelműen reagálnak és reflektálnak az akkori történésekre és zeitgestre. Vannak örökzöld filmek, amelyek mondandója olyan örökérvényű, hogy szinte meg se tudnánk róla mondani, hogy nem öt, hanem ötven évvel ezelőtt készültek. És, van az a kiviteles eset, amikor a két halmaz metszi egymást. Amikor valami nagyon aktuálisból, valami egészen kortalan születik. 1964 két ilyen filmet is adott a világnak. A kubai rakétaválsághoz és az azt körülvevő atomháborús pánikhoz ugyanis egészen páratlan módon, teljesen véletlenül, gyakorlatilag egyszerre dolgozta fel a korszak (és minden idők) két legnagyobb rendezője. Ám, ami Sydney Lumet olvasatában (Bombabiztos) a legnagyobb tragédia, az Stanley Kubrick kamerái elött már röhejes bohózat (Dr. Strangelove). Két film, amelyek épp annyira különböznek, mint amilyen hasonló az alapfelvetésük. Ám, épp ezért tökéletes kiegészítései egymásnak. A Roboraptor Podcast legújabb adásában Kubrick kultikus

Zardoz - A film, amit mindenki azért ismer, mert Sean Connery piros Borat fürdőruhát visel benne. Pedig nem is ez a legfurább aspektusa! John Boorman (Excalibur, Gyilkos túra, Az ördögűző 2. - Az eretnek) hírhedt kult sci-fije egy végtelenül egyedi, de legalább annyira bizarr filmes anomália. Furcsa és groteszk relikviája a Csillagok háborúja előtti hollywoodi sci-fi korszakról. Egy drogmámorban született lázálom, amit tényleg látni kell, ahhoz hogy elhiggye az ember! De ki vagy micsoda Zardoz?  Hogy került James Bond bikiniben ebbe a filmbe? Miért kellett a forgatási helyszínen mobil-nemi gyógyászati klinikát létesíteni? Hogyan foglal állást ez a ötven éves film napjaink kultúr-háborújában? És, persze a háttérbe meghúzódó A gyűrűk ura szál! Többek között ezekről lesz szó az év első Roboraptor Podcast adásában, amiben igyekszünk megfejteni Zardoz rejtélyét! De sikerült? Timecode-ok és amiről szó lesz:   0:00: Belevágunk az évadba! 3:05: Dávid megpróbálja egy mondatban összefoglalni, miről szól a  Zardoz.

2024 első Roboraptor Podcastjában még visszatekintünk az előző évre, hisz 2023 is jobbnál jobb filmekkel kényeztetett el bennünket. Így nem hagyhattuk ki, hogy mi is összegyűjtsük 5-5 kedvenc alkotásunkat, egymást is meglepve a másik választásaival, majd röviden kibeszélve, hogy miért is imádtuk őket annyira. Ám, még mielőtt felfednénk a leplet arról, hogy szerintünk mik voltak a 2023 legjobb filmjei, átfogóan értékeljük a mozis évet.  Természetesen az egyéb trendek mellett szóba kerül az elmúlt filmévet alapjaiban meghatározó Barbenheimer jelenség. Szakítunk időt egy rapid Rebel Moon kibeszélőre. A végén pedig megemlékezünk azokról, a számunkra kedves filmélményekről, amelyek éppen lecsúsztak a toplistáról. 00:00:23 - Rebel Moon véleményezés 00:00:57 - Intro 00:02:08 - 2023-as moziév áttekintésJ önnek 2023 legjobb filmjei! Konkrétan: 00:14:26 - Dávid 5. kedvence 00:20:05 - Máté  5. kedvence 00:27:00 - Dávid 4. kedvence 00:32:00 - Máté  4. kedvence 00:36:44 - Dávid 3. kedvence 00:45:14 - Máté  3. kedvence 00:

Idén 40 éve, hogy bemutatták a Videodrome-ot. David Cronenberg vizionárius erejű remekművét, ami ugyan bemutatásakor hatalmasat bukott, mára azonban jogosan a sci-fi és a horror egyik alapvetésévé vált. Nem pusztán Cronenberg egyik legismertebb, legkultikusabb filmje, de egy mai szemmel is letaglózóan előremutató és formabontó remekmű. Hol helyezkedik el a film Cronenberg munkásságában? Mennyire működik az analóg-test horror a digitális korszakban? Hogy sikerült Cronenbergnek évtizedekkel a közösségi média megszületése előtt „reflektálni” arra? Mit mond a film a pornó és az erőszak agyunkra gyakorolt hatásairól? Egyáltalán van-e több tartalom benne annál, hogy „a TV öl, butit, nyomorba dönt!”? Milyen párhuzamokat találunk a Videodrome és Cronenberg idei filmjei A jövő bűnei között? És persze a legfontosabb kérdés: karácsonyi film-e a Videodrome? Az pedig, hogy miért igen kiderül a legújabb podcast adásunkból. Amiben a fenti kérdések mentén zsigerekig hatolva próbáljuk felfejteni a Videodrome kultuszát. Élj

Kétségtelen, hogy Mike Flanagan leszerződtetése a Netflix messze egyik legjobb húzása volt. Hiszen évek óta az ő kezei közül kerülnek ki a streaming szolgáltató legjobb exkluzív sorozatai. A Hill-ház szelleme és az Éjféli mise sikerei után pedig most egészen a horror gyökereihez nyúlt vissza. Az Usher-ház bukása nem kisebb dologra vállalkozik, mint Edgar Allan Poe műveinek modernizálásra. De sikerül? Hogy illeszkedik a korábbiaknál humorosabb és szatirikusabb sorozat Flanagan életművébe? Sikerül-e új életet lehelni az irodalmi klasszikusokba, vagy csupán üres, rajongói homázs az egész? Lehet-e gótikus horrort készíteni annak klasszikus vizuális jegyei nélkül? Működik-e az a modern korba helyezve? Szeretjük-e a gonoszkodó Mark Hamillt? Utóbbira természetesen egyértelmű, nagybetűs IGEN a válasz. A többi pedig kiderül Az Usher-ház bukása kibeszélő podcast adásunkból! A műsort meghallgathatjátok Spotify és YouTube-lejátszási listáinkon az eddigiekkel együtt. Az adást INNEN le is tudjátok tölteni, de akár iTunes-o

A Raptorina Podcast legújabb adásában a Pixar nem sírós vizeire evezünk (a cím ellenére). A Pirula Panda egy pandává változó lányról szól, aki a látszat ellenére nem jön ki annyira anyukájával. De talán az átváltozás mindent megold! Ismerős, ugye? Igen, de mégse. Adásunkban ezt is megbeszéltük, és még a menstruáció körüli tabukat is.

Az ördögűző kétségtelenül minden idők egyik legfontosabb, legikonikusabb és leghíresebb horrorfilmje. De miben rejlik az ereje? Mi volt az eszméletlen sikerének az oka? Hogyan, és mivel babonázta meg az akkori nézőket? Mennyire öregedett jól? Hogyan tud fél évszázaddal a bemutatója után is félelmetes lenne? Tud-e egyáltalán? És, mindezek után volt-e értelme folytatni? De szó lesz Friedkin munkáságáról és arról, hogy miként "készült" el minden idők legemlékezetesebb horror filmzenéje is. Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatjuk legújabb podcast adásunkban.  Mikor pedig már mindent tudunk, amit Az ördögűzőről tudni érdemes vettünk egy pillantást a folytatásaira. Ám sajnos csak a nyomorult második részig jutunk (Az ördögűző 2. – Az eretnek), amin aztán terápiás céllal nagyokat ventilálunk.

Mivel is indíthatnánk az októbert, ha nem egy jó kis horrorral! Ezúttal a Nincs, aki megmentsen (No One Will Save You) című ufóinváziós horrorfilmről beszélgettünk, mely egészen zajos és egyöntetű elismerést tudott kiharcolni magának a zsáner rajongói körében és vált az idei év meglepetés horrorfilmjévé, miután szeptember végén felkerült az itthoni Diney+ kínálatába. Podcastunkban arról beszélünk, hogy minek köszönheti váratlan sikerét és vajon tényleg megérdemli azt a magasztalást, ami az online térben övezi? Beszélgetnek: Hartai Dávid és Pongrácz Máté

A Raptorina podcast ezúttal Jennifer Lopez első színészi reneszánszából származó Most már elég! filmet vettük górcső alá. Ha családon belüli bántalmazásról mesélünk, vajon elég-e szimpátiát vállalni egy bántalmazás áldozatával? Raptorináink erre keresték a választ.

Hivatalosan is elindult a Raptorina Podcast első podcast évada, amiben filmeken, sorozatokon keresztül beszélünk ki társadalmi témákat. Első évadunkban a toxikus kapcsolatok áll középpontban. Legújabb adásunkban egy már-már filmklasszikussá nemesedet filmet, az Amerikai szépséget néztük újra. És egy biztos: itt senkinek sincs egészséges emberi kapcsolata.

Hivatalosan is elindult a Raptorina Podcast első podcast évada, amiben filmeken, sorozatokon keresztül beszélünk ki társadalmi témákat. Első évadunkban a toxikus kapcsolatok áll középpontban, melyhez keresve sem lehetett volna találni jobb filmet a Barátnőt felveszünk-nél (No Hard Feelings).

A mostani hatodik évad elött Brooker azt nyilatkozta, hogy ideje megújulni a sorozatnak. Ez érezhető is. Az új szezon több ponton is el tér a sorozat eddigi hagyományaitól. A mostani öt epizód a Black Mirrorra eddig nem jellemző témákkal, műfajokkal és hangulatokkal kísérletezik. A kérdés már csak az, hogy mennyire lett sikeres ez a reform? Képes lehet-e egy ilyen korszakalkotó sorozat új megújulni, hogy közben megtartja azokat az érdemeit, amik miatt első körben sikeres lett? Egyáltalán szükséges-e ez a megújulás? Továbbra is releváns tud-e maradni? Mennyire illeszkednek az "analóg témákra" épülő epizódók, egy ennyire tech központú sorozatban? Black Mirror-e még a Black Mirror? Meddig lehet tágítani a sorozat témáit, úgy, hogy ne veszítse el az identitását? Ezekről beszélgetünk legújabb podcast adásunkban. Timecode-ok és amiről szó lesz: 01:18 – Mi is a Black Mirror 02:48 – Dávid végre megszólalhat 04:29 – Ősélményünk a  sorozattal: szerintünk mi a sorozat lényege és mik a kedvenc részeink 0